Hogyha klassz kölyök volt, de passz, Se nem hal, se nem hús, gyanús, Hogyha nem rögtön látható: Vajon rossz-e vagy jó, - Hozd a hegyekbe el - és fel, Ahol közel az ég s a jég, Közös kötélen ott legott Megtudod, ki fogott. Hogyha fönn ez a srác nem ász, Hogyha zűrös a hegy - lemegy, Lába gleccseren volt - félholt, Megbotlik - és sikolt, - Akkor ő idegen, igen, Szidást sem érdemel - hajtsd el, Ilyen csak ne legyen hegyen, S meg sem énekelem. De ha nem ücsörög, nem nyög, Igaz, nyers, csupa bors, de gyors, S hogyha véled a szirt szakad, Alig bír, de kitart, - Ha mint csatába megy veled, Áll a csúcson, s beléremeg, - Akkor bizton a társad ő, Az erőd vele nő.
© Marosi Lajos. Fordította, 2003