Rohanok, inam majd beleszakad, De ma megint, akárcsak tegnap, Tőrbe csaltak minket, tőrbe csaltak! A kordon felé hajtanak! Dupla csővel a fák mögül lőnek, A vadászok árnyékban rejtőznek, A hóban farkasok hemperegnek, Üvöltő-mozgó céltáblák lettek. Farkashajsza folyik, szürke ragadozókra, Szopós kölykökre és anyafarkasokra, Ordít a sok hajtó, tombolnak a kutyák, Az erdő szélén vér ömlik a hóra. Nem adnak semmi esélyt a farkasnak, A vadászkéz még meg sem remeg! Szabadságunk az erdőszélig tart csak, Biztos kézzel leterítenek. A farkas nem szeghet meg hagyományt, Kölyökkorunkban vakok vagyunk, Még farkasanyánk nevelte belénk: A fákon túl mind meghalunk. Farkashajsza folyik, szürke ragadozókra, Szopós kölykökre és anyafarkasokra, Ordít a sok hajtó, tombolnak a kutyák, Az erdő szélén vér ömlik a hóra. Lábaink és állkapcsaink gyorsak, Felelj falkavezér, mondd meg hát, A puskacsővek elé űznek minket, Miért nem törünk ki a tiloson át? A farkas sem szabad, nem tehet mást, Már én is érzem, hogy itt a vég, Akinek én jutottam, elvigyorodik, És csendben rám fogja fegyverét. Farkashajsza folyik, szürke ragadozókra, Szopós kölykökre és anyafarkasokra, Ordít a sok hajtó, tombolnak a kutyák, Az erdő szélén vér ömlik a hóra.         Rohanok, inam majd beleszakad, Ahogyan tegnap volt, úgy lesz ma is, Tőrbe csaltak engem, tőrbe csaltak! De üres marad a vadász marka is! Farkashajsza folyik, szürke ragadozókra, Szopós kölykökre és anyafarkasokra, Ordít a sok hajtó, tombolnak a kutyák, Az erdő szélén vér ömlik a hóra.
© Földes László. Fordította, 1998
© Földes László. Előadása, 1998
© Sipos Mihály. Előadása, 2004