A hősök sírjain nincs kereszt sehol, Nem sírnak rajtuk özvegyek, De naponta friss a virágcsokor, És égnek az örökmécsesek. Itt ellenállt a föld a háborúban, Most pedig gránittáblák vannak, Mindenki egyenlő ebben a sorban, A külön sorsok egybefolynak. A mécseslángban az égő tankot látod, A sok orosz kunyhót, ahogy ég, Az égő Szmolenszket, az égő Reichstagot, S a katonák lángoló szívét. A hősök sírjain nem sírnak özvegyek, Az ő szemükben nincsenek már könnyek, A hősök sírjain sehol sincs kereszt, Ám ettől nem lesz senkinek se könnyebb.
© Földes László. Fordította, 1998
© Földes László. Előadása, 1998