Mindenki másban hisz, ki Allahban, ki Jézusban Van, aki nem hisz semmiben, még az ördögben sem, A legjobb vallás az indusoké, mert azt mondják, hogyha meghalunk Nem halunk meg végleg, csak újjászületünk. Ha a lelked a magasba tört Álmaiddal repülsz tovább, Ám hogyha bűzben böfögtél, Disznóólban versz tanyát. Ha ferdén néznek téged, szokjál hozzá gyorsan, Mert sajna, ha újjászületsz, ott is üldözni fog a sors, Ám ha titkon meglested itt ellenségedet, akkor ott a másikban kapsz éles szemeket. Vidítsad fel csak jól magad, van is miért nevetni, hiszen lehet, jókedvedet egy hivatalnok örökli.                 Hajó melósként hajtasz, mint művezető ébredsz, és művezetőből igazgatóvá visz az út. De ha tapló vagy, mint egy tuskó - majomkenyérfa leszel és ezer évig majomkenyérként élsz, míg meg nem halsz. Varangyos béka képében, Ki akar újjászületni? Megéri hát, a Földön itt, Illedelmesnek lenni. Kik vagyunk most, kik voltunk régen kik leszünk majd valaha Semmik vagyunk s minden leszünk - így szólott a Fáma Lehet, hogy ez a kopott kandúr, nagy gazember volt valaha, és ez a kedves úr pedig, jószívű kutya. Így hát nem kell mást tenni, Csak illedelmesnek lenni, Csak semmi zűr, csak semmi gond, A Nirvána a cél és pont.
© Sipos Mihály. Fordította, ?
© Sipos Mihály. Előadása, 2004