Meg-megáll a hajó, de futása örök,
S viharűzötten egykoron mind hazatér még.
Nem telik bele félév - én is megjövök,
Amíg visszasodor újra félév.

Visszatér valahány, de a legjobb barát,
De a leghívebb asszony, a lány, aki mégse.
Visszatér valahány, csak az nem, kire vársz.
Sorsban nem bízhatok, magamban még kevésbé.

Abban bíni de jó, hogy e sors nem örök:
Fölégetni hajókat, nem lesz divat végképp.
Sok lesz társam és dolgom, ha visszajövök -
S újra itt dalolok, nem telik bele félév.