Úton van szomszédom untalan.
Minek kutat - ésszel föl nem érem.
Más ügyébe nem mártom magam,
Ám miatta birizgál a szégyen.
Bársonyfüggöny díszlik ablakán,
Neje batiszt pongyolában grasszál.
Volna egész Moszkva tán urán,
Többet ér a bér, amit bekasszál.
Hazudjak róla az emberek,
Hogy kutató - engem nem ver át ő!
Pénzt keres csak, gyűlik rengeteg,
Mennyi pénz, el sem hiszed, barátom.
Tegnap is konyhában hirtelen
Fiacskájuk feje zúzta ajtónk,
S nem eltörte kedvenc üvegem!
Háromszorosan behajtom rajtuk.
Néki rúpiák - nekem peták?
Bánatpénzem meg fogja fizetni.
Bennem nincsen irigység - de hát:
Az igazság, ügyi, mégse semmi!
Nem tűröm ezt tovább, a fenét, -
Vigyen innét pokolba az útja!
Annyi pénzük van, mint a szemét,
Nekünk meg a vodkára se futja.
|