Ismét Moszkvából repülök Odesszába
És megint nem indítják a járatot.
Lám, kékbe öltözve megjött a stewardess, mint egy hercegnő,
Megbízható mint az egész polgári flotta.

Murmanszk felett nincs egy felhő sem,
Most elrepülhetsz egész Ashabádig.
Fogad Kijev, Harkov, Kisinyov,
Fogad Lvov is, de nincs ott dolgom.

Mondták nekem: - Ma ne is reménykedj,
Nem éri meg az égben reménykedni.
És lám, megint elhalasztják az odesszai járat felszállását -
Ezúttal lefagyott a leszállópálya.

Leningrádban a tetőkön elolvadt a hó
És miért ne repülnék Leningrádba?
Tbilisziben meleg van és ragyog az idő,
Ott tea nő, de nincs ott dolgom.

Hallom, a rosztoviak felszállnak.
De nekem Odesszába muszáj eljutnom,
Oda kell mennem, ahol nem fogadnak,
Ezért késnek a járatok.

Ott van dolgom, ahol hóbuckákat hord a szél,
Ahol holnapra havazást várnak.
De ahol minden ragyog és világos,
ott jó, de nincs ott dolgom.

Innen nem engednek, ott nem fogadnak,
Igazságtalan, kellemetlen, de hát
Unottan hív a stewardess a felszálláshoz,
Hasonlít a polgári flottához.

Fogad a legeldugottabb szeglet is,
Ahová kitüntetésekkel sem tudnának elcsalni.
Nyitva áll Vlagyivosztok zárt kikötője
Párizs is fogad, de nincs dolgom ott

Felszállunk, kiderül az idő. Megszüntetik a forgalomkorlátozást.
Elindul a gép, felzúgnak a turbinák.
De én már semmiben nem hiszek, engem nem fogadnak,
Számos okuk lesz rá.

Ott van dolgom, ahol vihar van és köd,
Ahol holnapra havazást várnak.
Fogad London, Delhi, Magadan,
Mind fogad, de ott nincs dolgom.

Igazam lett - sírhatsz, nevethetsz, de megint késik a járat
És minden marad a régiben.
Szép karcsú, mint a TU, ez a stewardess - miss Odessza,
Elérhető, mint a polgári flotta.

Nyolcig megint elhalasztják az indulást,
A polgárok engedelmesen elalszanak,
Nekem ebből elegem van, az ördögbe,
Oda repülök, ahol fogadnak!