Soha nem hittem a délibábban.
Nem készülődtem a Paradicsomba.
Tanítók vesztek hazugság-árba,
És Magadan mellett vetődtek partra.

Az ostobákat félvállról vettem.
Holott sokkal különb nem voltam én se:
Nem hagyott tüskét Budapest bennem.
Szívemet Prága se rántotta görcsbe.

- Most még a fejünk kissé zavaros -.
Ágáltunk az életben, s a színpadon. -
De megjegyeznek minket hamarost!
KI szavaz ellene? Hadd üssük nyakon!

Ám érezni tudtuk veszedelem
Jöttét, mielőtt beálltak a fagyok.
S világosság gyúlt kurva-meztelen.
S kitárult lelkünkre lakatot rakott.

Minket sortüzek nem kaszaboltak.
De szemlesütve éltünk Oroszhonban
Mi is: egy szörnyű korban élőholtak.
S fuldokoltunk a vodkában és borban.