Amikor a dal s a játék véget ér,
mi ér véget akkor, mit végeztem?
Egyet tudok, s azt nem adnám semmiért:
elpatkolni soha se lesz kedvem.

Nem lehet a tisztelet bilincsét
gyönge foggal magamról lerágnom.
Ki rángatja a tölgykapu kilincsét?
Ki dörömböl csonttal a vaspánton?

Nincs felelt. De én tudom, kint áll,
aki nem tart a leláncolt ebektől,
s látom, a palánk fölött, amint vár,
kaszájának éles fénye dereng föl.

Elnyüvöm a nehéz ezüst nyakörvet,
s a vastag aranyláncot átharapva,
betöröm a palánkot, hogy kitörjek
összezúzott bordákkal a viharba!