Nem vagyok itt, elhagytam Oroszhont.
Leánykáim járnak taknyosan.
Dalaimat szórva én, a rosszcsont,
a Champs-Élysées-n mulatom magam.

Valaki a villamoson ágál:
Felszívódott, nincs már végre itt.
Írjon a versailles-i palotánál,
költse csak ott ócska dalait.

Hallom, a hátamnál összesúgnak:
»Ez nem az. Az elment. El biz a!«
»Hát nem az!« - és lökdösnek és rúgnak,
térdemre ülnek a taxiban.

 
 
 
 

S: kértem engedélyt a visszaútra,
alázkodva, pitizve - piha!
Zagyvaság! Hogy jöjjek vissza újra,
ha nem mentem innen sehova?!

 
 
 
 

Meghalok a röhögéstől menten!
Hogy bedőltek ennek a mesének.
Ne izguljatok, mert el se mentem,
s nem is fogok - ne is reméljétek.