- Nézd, Vány, ezek aztán a bohócok!
A fülükig ér a szájuk...
Kész röhej, mily kikent-kifent arcok,
És piától reszel hangjuk.

Egyikük, mint a sógor, Vány, -
Éppoly részeges a zsivány.
Piából nem lehet hiány,
Ez egy biztos, Vány.

- Zin, ráfázol, ha a sógort bántod,
Rokonunk - olyan, amilyen,
Te krémragacs, jön a dohányszagod -
Meggyűlik a bajod velem!

Ne fecsegj már annyit, Zina!
Inkább szaladj le a boltba!
Mi, hát nem mész? Akkor majd én.
Vigyázz, Zina!

- Nézd csak, Ványa, hű, micsoda törpék!
És jersey-ben - ez nem semmi.
A gyárunkban, bármit is ígérnék,
Nem varrna ilyet ott senki.

És a cimboráid, Ványa,
Biz isten, egy rongyos gárda,
És isszák a lőrét, Ványa,
Már hajnaltájba!

- Társaim, igaz, nem úri fajták,
Viszont hazulról nem lopnak,
Ha szart is, de saját zsebre isszák
Reggelenként, mert spórolnak.

Na és a barátod, Zina,
Aki a benzint is itta,
Mindegy volt, benzin vagy vodka -
Nemde, Zina?

- Hű, Vány, nézd, micsoda papagájok,
Mindjárt elsikoltom magam!
Az meg ki abban a trikóban ott?
Mindig is ilyet akartam.

A negyedév végén, Iván,
Zinád ilyen trikót kíván...
Mi az, hagyjalak békén tán?!
Szégyen,Iván!

- Te meg Zin, jobb lenne, ha hallgatnál!
Hisz nincs prémium, megmondtam.
Ki dobott fel az igazgatónál?
Nem Te? Pedig én olvastam.

A trikó meg minek neked?
Tiszta égő, ha felveszed.
Hisz nem is a Te méreted -
S van rá pénzed?!

- Hű, Vány, nézd, micsoda akrobaták!
De jól pörög a pofátlan!
Főnökünk, Szatyikov elvtárs - mondták
Így ugrált minap a klubban.

Te meg, épphogy megjössz, Iván -
Eszel és irány a dívány,
Vagy hőbörögsz vodka híján...
Mi ez, Iván?

- Zin, hogy mersz a sodromból kihozni?
Nyelved folyton sértést szór rám.
Tudod, mit jelent estig dolgozni...
De mégis sárkányként vársz rám.

Így hát ne csodálkozz, Zina,
Ha csábít a kocsma vissza,
Csak az ökör iszik maga,
Nemde, Zina?