Megfeszült a vallani - lelátókon csend lett, -
Avárakozás csendje ez a csend.
Mit nekem ellenfél - Johns-e avagy Kramer, -
Érzem, a rekord már nyomja zsebem!

Elvégeztetett hát, szállt, szállt, mint a szőnyeg,
Úgy tűnt, hogy én is utánamegyek.
De maradni kell a kalapácsvetőnek:
Megparancsolták vessen - s én vetek.

Olaszhonban dobom - kár - a kalapácsot:
Sokkal könnyebben elvetném otthon, -
Szörnyen messze szállna, nagyon-nagyon távol,
És jobb lenne egyszer s mindenkoron.

 
 
 
 

Ellenemre van a túlzott lelkesedés,
De reménykedem: év sem telik el,
És olyan messzire hajítom majd el én,
Bíró kopóval rá sohase lel...

 
 
 
 

Tudósítók sokan válaszomat várják.
„Segített nekem - s én őket áldom -
Felemelkedni a meredek arénán
Kollektívám, edzőm, és - családom."