Áldást, oltalmat adj nekünk Urunk,
Teremtőnk, hagyd, hogy illendően
Fürdőt vegyünk - megtisztulni tudunk
Alámerülve jól a gőzben!

Fekélyekből s rútságból kigyógyít
Az éltető vízből vett zuhany -
Ez akár újjászületés, gyógyír...
Nem! - mint láplecsapolás, olyan.

A gőz elűzi bűnöd, hibádat,
Bánataid, közönyöd s vitád -
Mindez, mint puskagolyó, kiárad,
Kitör tested pórusain át.

Mind, mi gyötrelem neked, elillan,
Egész az égbe fel, magasba -
Te lazíts, engedj le megtisztultan -
Bűneiddel elbír egymaga.

Idő előtt tus alá ne törtess,
Tisztuláskor ne a mosdást űzd!
Virgáccsal kell porolni lelkünket,
S kigőzölni belőle a bűzt.

A pőreséged itt nem szégyened,
Ne pironkodj hibás testeden.
Itt - mint az Édenkertben - az lehet,
Csak az, ki anyaszült meztelen.

S a vetkőzőben, ruhád ledobva,
Hogy ki voltál odakint, feledd -
A virgácsnak mindenki egyforma,
Úgyhogy csak ne dülleszd melledet!

Egyenlő itt gazdag és szegény rég,
A hőt mindenki tűri könnyen, -
Itt szabadság, egység és testvérség
Érezhető a sűrű gőzben.

Uram, mindenkit, akit csak lehet,
Keresztelj meg - lelkünk hangja szól, -
És locsold ránk, áraszd szent vizedet,
És szabadíts meg a gonosztól!

Áldást, oltalmat adj nekünk Urunk,
Teremtőnk, hagyd, hogy illendően
Fürdőt vegyünk - megtisztulni tudunk
Alámerülve jól a gőzben!