Én nem szeretnék okoskodni, gyerekek, De kissé fura, különös látszat: Egy valakit pápának választanak meg,- Valakit pedig dutyiba zárnak. Ott minden helyet leosztottak stikában, Bízva: minden észrevétlen marad - Közben e tisztességes Itáliában Pápa helyére jelölt nem akadt. Sajna, hogy a hurkot éppen rosszkor vetették rám - Másképp’ - stampó be, s cél a Vatikán! Pápisták eltátották csuszalesőjük, Elbambult egy kicsit a Vatikán, Mi meg szépen a pápát odacsempésztük Aki közülünk való: lengyel, szláv. Ülök a cellámban, itt Naro-Fominszkben. Bár tudhatnád, te, sorsom zavara, Hogy akár római pápa is lehettem Volna - s te akkor római mama! Sajna, hogy a hurkot éppen rosszkor vetették rám, - Másképp’ stampó be, s cél a Vatikán! Mindhiába rang, hatalom, pénz ezernyi - Dobja sors az embert ide-oda. De hogy nem tudtunk a sah helyére lelni?! Utódok meg nem bocsátják soha! Hogy buta tökfilkó, a sah beismerte - Ekkor kellett volna leseperni! Helyette? Türkméneknél fele emberke Ajatollah, s mi több, Khomeini. Eletemben, mint kecske, kapukat döngetek, ám Korán kellene - s irány Vatikán! Itt van Amerika, ott Eurázsia - Ez itt beteg, az meghalt hirtelen... Golda Meier helyét sem csíptük meg hiba, Pedig ott - a nép negyede mienk.             Sok a tehetségünk, Volgát, Kamat fogdos, Tollas indián - megvan mindene - Ruszlán Halilov szomszéd meg olyan okos - Mao igen elbújhat mellette!                        
© Dudás Sándor. Fordította, 2008