Külföldi utazás előtt egy
Csomó adatlapot kitöltesz,
Ez még nem lenne gond,
De a küldöttséggel együtt még
Veletek utazik egy vendég,
Egy civilruhás megbízott.

S négy héttel utazás előtt még
Eligazításon veszel részt:
Hogy viselkedj kint, s mifene;
Fő, hogy ne legyen semmi balhé,
S kinti kapcsolatokból, ajvé,
Főként ne legyen, ne, ne, ne!

A megbízott - vörös legényke -
Így szólt hozzám Párizsba érve:
„Nyikogyim vagyok, egy szobán
osztozunk. Sportoltam korábban.
Bobrujszkból vagyok, orosz apám van,
S én is az vagyok, de büntetlen ám!"

Pontos volt, szolgálatkész, fürge,
Inkognitóját megőrizve
Nekem segédkezett.
No és hivatalból is persze,
Nem tágított mellőlem percre,
Mint egy barát, kísérgetett.

A római kirándulásra,
Gondoltam: Nyikogyimt lerázva
Megyek, ő éjszaka írt s elaludt -
S amint kiderült, civilruhás társam
Tanult, gyakorlott volt a bokszolásban,
Ezért sem kockáztathattam amúgy.

Velem reggelizett, ebédelt,
Merre jártam, nyomomba lépett -
Mintha dolga nem lenne más.
A rend kedvéért egyszer végre
Beleolvastam füzetébe,
S csaknem rámjött az ájulás!

Azt írta ez a mocsok abban:
Párizsban ököllel támadtam
A polgármesternek, s mi mást? -
Nem vagyok képes ellenállni
A nőknek, s behálózhat bármi
Nyugati befolyás...

Így tehát ő - fene vinné el, -
Joggal gyanúsít kémkedéssel!..
S akkor mi lesz? Képzelhetik!
Ezen biz’ nem kevesebb múlna:
Hogy nem látom sohasem újra
Párizs és Róma egét, tornyait!