- Hé, sofőr, vigyél engem Butirba, Száguldjunk - egész a börtönig! - Lekéstél róla, elvtárs, Két éve ott börtönt nem látsz - Lebontották a legutolsó kövig. - Ma rászántam magam, hogy meglátogatom Kies helyem, korábban jártam arra... Na, sofőr, akkor hát vigyél, Vár engem a drága jó „Taganka", Emlékeim leporolgatom. - Ugyanaz a vén „Taganka" sorsa - Nemsokára híre sem marad! - Ördögöddel járjad, te sofőr, Előre, és ne így össze-vissza - Ezek közt a házak közt haladj! Mégsem, sofőr, gyújtsunk rá, adj tüzet; Mégse - inkább igyunk legott egyet! Arra, hogy jövőnkből tűnjenek Oroszhon leghatalmasabb Fegyházai, azok a lágerek!
© Katona Kálmán. Fordította, 2003