Felfoghatatlan szörnyűség történt egyszer:
Csöndes utcácskámban épp ballagtam haza -
S szembeszáguldott velem a tőkés rendszer,
Mint Zsiguli-álarcba bújt állatpofa.

Aluljáróba lejárhatnék, de mégsem:
Tetszik a fékcsikorgás - kéjjel hallgatom,
Hát ezért véreztem-fáztam tizenhétben,
Hogy egy zsigulis-tőkés megalázhasson?

Nem rokonom ő, s nem is haver -
Gyűlölt ellenségem,
Okulárés népnyúzófej
Zöld Zsigában, szürkében s fehérben.

Ám sebaj, bízzuk a régi taktikára:
Illegalitásba vonultam hát nyomban!
Éjjel bicskámat három gumija bánta,
Kiszúrtam, s altató nélkül elaludtam!

Ajtaját betörni - jó nagy csákányt vettem,
Láncfűrésszel körbevágom a tetőt is,
Nem hagyhatom szovjet városunkat szennyben,
Hol az arányló, jó Zsiguli-sört főzik!

Nem rokonom ő, s nem is haver -
Gyűlölt ellenségem,
Okulárés népnyúzófej
Zöld Zsigában, szürkében s fehérben.

Nem kaphatok semmit sem a tetteimért:
Itt, a diliházban, bármihez jogom van.
Minden autóst a falhoz állíttatnék,
Hogy teherautóval a falhoz nyomjam.

 
 
 
 

 
 
 
 

 
 
 
 

 
 
 
 

 
 
 
 

 
 
 
 

Ám hamarosan saját kocsim elkészül -
Részeiből összerakom pár nap alatt:
S teljes gázzal nekihajtok büntetésül
A Metropol szálloda portáljainak.

Nem, mégsem - koplaltam az alkatrészekért!
Nélkülöztem értük és spórolok most is...
Hajtok engedélyért a rendó’rség felé!
S az ördögbe! - lefröcskölt egy rohadt Moszkvics!

Nem rokonom ő, s nem is haver -
Gyűlölt ellenségem,
Okulárés népnyúzófej
Zöld Moszkvicsban, szürkében s fehérben!