Felfoghatatlan szörnyűség történt egyszer: Csöndes utcácskámban épp ballagtam haza - S szembeszáguldott velem a tőkés rendszer, Mint Zsiguli-álarcba bújt állatpofa. Aluljáróba lejárhatnék, de mégsem: Tetszik a fékcsikorgás - kéjjel hallgatom, Hát ezért véreztem-fáztam tizenhétben, Hogy egy zsigulis-tőkés megalázhasson? Nem rokonom ő, s nem is haver - Gyűlölt ellenségem, Okulárés népnyúzófej Zöld Zsigában, szürkében s fehérben. Ám sebaj, bízzuk a régi taktikára: Illegalitásba vonultam hát nyomban! Éjjel bicskámat három gumija bánta, Kiszúrtam, s altató nélkül elaludtam! Ajtaját betörni - jó nagy csákányt vettem, Láncfűrésszel körbevágom a tetőt is, Nem hagyhatom szovjet városunkat szennyben, Hol az arányló, jó Zsiguli-sört főzik! Nem rokonom ő, s nem is haver - Gyűlölt ellenségem, Okulárés népnyúzófej Zöld Zsigában, szürkében s fehérben. Nem kaphatok semmit sem a tetteimért: Itt, a diliházban, bármihez jogom van. Minden autóst a falhoz állíttatnék, Hogy teherautóval a falhoz nyomjam.                                                 Ám hamarosan saját kocsim elkészül - Részeiből összerakom pár nap alatt: S teljes gázzal nekihajtok büntetésül A Metropol szálloda portáljainak. Nem, mégsem - koplaltam az alkatrészekért! Nélkülöztem értük és spórolok most is... Hajtok engedélyért a rendó’rség felé! S az ördögbe! - lefröcskölt egy rohadt Moszkvics! Nem rokonom ő, s nem is haver - Gyűlölt ellenségem, Okulárés népnyúzófej Zöld Moszkvicsban, szürkében s fehérben!
© Katona Kálmán. Fordította, 2008