Földgolyónkon jégpáncél dagad -
Egész évben nyugszik jég alatt -
Mintha tavasz nem jönne, sem új nyár -
Bolygónk szörnyű szemfödélbe bújt már -
Itten ember talpon nem marad.

Ám ha - lábbal ne érvén talajt -
Kerülnék meg repülve a Földet,
Egyikük vagy másikuk, de majd
Jégre hullna egyszer, s csizmatalp
Sokasága taposná meg őket.

Mindenütt tükörjég foglya vagy,
És e tükrön nem gyerekhad játszik;
Tán vadat nem buktat fel a fagy,
Ám kétlábú - mert veszélye nagy -
Hogy ne essék, csak négykézláb mászik.