Gyógyerőben dús a bor, ezt tartják a görögök - Egy flaskával benyalok, buzdultam neki... Épp hogy hozzákezdtem, egy izé bújt ki, rusnya dög, Zöld kígyó vagy krokodil - franc se tudja, mi. Ám ha döntésem szilárd, hogy azért is vedelek, Ilyen hülye viccekért könnyen zúzok fejeket! Aztán az a zöld izé, az az ocsmány bűzcsomó Rengve-rángva, szökdelőn szelte a szobát - Méla dalra zendített, majdan fülhasogató, Vad muzsikká változott szitkozódva át! Ám ha döntésem szilárd, hogy azért is vedelek, Ilyen hülye viccekért könnyen zúzok fejeket! Volna ráérős időm, csak egy órácskám szabad, Vicét hívnék söprűvel - s ekkor hirtelen A vén Hattabics-mese elmémen, ím, átszalad: „Hogy hívnak, továris Ibn?" - rögvest kérdezem. Ám ha döntésem szilárd, hogy azért is vedelek, Ilyen hülye viccekért könnyen zúzok fejeket! „Hallga - mondom, - fal duma célhoz itt most nem vezet! Bökd ki, miben sántikálsz! Mi dolgod akad? Ki bujtott, hogy jöjj ide? Fogságodba ki vetett? Mit dugdosol, s ki elől bujkálsz te magad?" Most a muzsik meghajol, illedelmesen nyekeg: „Nem rabló, nem spion - én egy szellem vagyok. Szabadságom drága kincs, érte pofán is verek Bárkit, kettőt is akár, ha épp úgy akarod!" És beugrott: dzsinn ez itt, aki képes bármire - Azt is mondhatná: „Uram, szólj, ha kell arany!" Erre én: „Ajánlatod túl szánalmas, túl gügye - Később lesz pofánverés - most borért rohanj! Aztán tégy velem csodát - íme, itt az alkalom - Adj egy kastélyt - végül is semmi az neked!" S válaszolt: „De hát, uram, én csupán ezt vállalom, Csak pofonverést, egyéb csodát nem teszek!" Bőgöm: „Azt már nem! Hazudsz!" - ám ő rám sóz egy nagyot, Ütést kapok - bizony profi! - nem tagadom, Es, hogy mentsem bőrömet, rendőrért óbégatok: „Saját házamban megöl ez a vadbarom!" Megérkeztek végre, és fülön csípték a gonoszt! Rendőrökkel szemben ő mit se tehetett. Kezére hátul bilincs, vonszolta is már a poszt, Bevágták egy kocsiba, mint a szemetet. Hogy mi lett vele? Talán régen börtönben lapul - Mégis jobb a hűvös ott, mint a szűk üveg! Am az sem kizárható, épp ökölvívást tanul, És ha egyszer ringbe száll, nézni elmegyek!
© Erdélyi János. Fordította, 2005