Épp megérkeztünk - irány a tábla.
Minden bábu ott állt a helyén.
Rám zúdult a riporterek árja,
villogtak - de szilárd voltam én.
Van-e otthon is, ki győzne rajtam?
Bírtam újságírók ezrivel!...
Tudatlanságom segít a bajban:
hogy milyen lépéseket agyaltam,
arra soha nem jön rá Sifer!
Ő jutott kezdéshez - az a dölyfös,
világossal, mondják, kurva jó!
e2-ről e4-esre röpdös...
Valami dereng... Ez az! Hahó!
Én jövök most - lépni kell... a frászba!..
mint a láb, ha tajga-éjbe’ jár...
rémlik, a vezér a parti ásza:
jobbra-balra lép, előre-hátra, -
s L-alakban szökdel a huszár.
Gyári jó barát, őszinte hálám -
megtanított lépni, osztani...
Kiderült, hogy ijedtemben, gyáván
mester-lépéssel kezdtem neki!
Koncentráltam, hogy ne menjek lépre,
s eszemben járt folyton a szakács.
Gyalog helyett kupicákkal lépve
tisztább lenne minden új húzás.
Bábuimra kiéhezve falna,
s én az ő vezérét áhítom...
Ah, minő tor lenne - plusz egy flaska!..
Habár közben úgysem ihatom.
Megéheztem - gondolják el, kérem:
itt csak omlett s kávé kapható, -
bábuk helyén tökök ülnek szépen,
a királyt is piros ásznak nézem,
s kezdésnek bejön egy makaó.
Jó előjel - merészségre csábít:
szűz kézzel a szerencse enyém.
Agyongyötröm - sakkal űzöm váltig, -
csak a dáma maradjon helyén!
Nem lehet soká lacafacázni.
Rohannak a percek - ütni kell!
Ámde mivel? Bástyával rosálni?
Jobbal állra... azt mondhatja bárki,
első szetben ne kapkodjuk el!
Védelmemet rombolni kirukkol:
nimzoindiaival kavar.
Homályosan átdereng a múltból:
indo-pakisztáni zűrzavar.
Rápacsál, ha viccelődik vélem,
Két jó választ adhatok csupán:
hogyha netán mattot adna nékem,
egy csípődobással kiherélem,
vagy lólépésben csapom kupán!
Rákapcsoltam - örvendezve láttam:
nem csesztem el még a helyzetet;
egy gyalogból itt a sakk-világban
jó edzéssel vezér is lehet!
Sifer csellel próbálkozik mostan:
feláll, kimegy... visszatér megint;
felajánl egy bástya-cserét nyomban, -
hogyne félne tőlem, hisz a klubban
fekve nyomok úgy százötvenig!
Szemmel állása fölött keringtem,
és amint sakkal próbálkozott,
bicepszemig tűrtem fel az ingem,
s a zakó is lekívánkozott.
Pillanat - a termen csönd honolt már;
kisasolt, hogy felemelkedem...
látszott, agya nem a bábukon jár -
s ez a Fisher, hírhedt, futtatott sztár,
döntetlent ajánlott meg nekem.
|