- Vány, odanézz: micsoda bohócok! Szájukon varrat a zsineg, arcukon a festék összecsorgott, a hangjuk dercésen recseg. Ez milyen részeg, nézz oda, Vány! Szakasztott a sógor, no lám! Nem hasonlít másra, csupán csak rája, Vány! - Hallgass el, Zin, a sógort ne sértsd meg, korhely, de mégis csak rokon, te bagózol és fested a képed, amíg egyszer meg nem unom. Forog a nyelved egyre, Zin, bevásárolhatnál, kicsim, nem mégy? Rám hárul ez a kín? Eressz hát, Zin. - Micsoda gnóm - és ahogy povedál! Dzsörzé takarja, nem szövet, varrógéppel senkise produkál ötös üzemünkben ilyet! A haverod mind ilyen, Vány, az ember tőlük szinte hány, osztozna már reggel korán olcsó pián. - Barátom egy se ballonkabátos s családot romba egy se dönt, csak spórolásból isszák a gyászos lőrét, de saját pénzükön! Csak hallgass. Egy krapekod, Zin, a vasgyárból kanalankint hordott el több hordó benzint - emlékszel, Zin? - Nézd, Vány, milyen cifra papagájok! Nyomban visítok egy nagyot! Ilyen trikót még senki se látott - Vány, én pont ilyet akarok! A negyedév végére, Vány, legyen ilyen csinos ruhám! Mit? Hogy ne jártassam a szám? Bocsáss meg, Vány! - Ez a beszéd, a nő jobb, ha hallgat, a prémium úgyis oda. Ki panaszkodott a hivatalnak? Nem tudod? Én tudom, Zina! Ez a trikó szűk volna, Zin, belőled eltűnt már a csín, hozzád e méret és e szín nem illik, Zin. - Vány, én bukók az akrobatákra! Nézd a pimaszt: pörög-forog! A főnökünk, Szatyikov elvtárs a klubban épp így ugrándozott. Te meg, mikor megjössz, Iván, eldőlsz, csábít a vén dívány, vagy ordibálsz velem csúnyán - így van, Iván? - Zin, kihívod a gorombaságot, minden percben csak bántanál, ücsörgők hát csak, mást se csinálok, az egész estém ebből áll. De így van ez jól, drága Zin, a boltba én megyek megin’ - ott várnak rám barátaim s berúgunk, Zin. - A tornásznőcske! Nézz oda gyorsan! Csöppet se mai csirke már! Odalenn a Fecske tejivóban a pincérlány épp így riszál. Barátnőid falkája, Zin, kotlik téli pamutjain, unalmuktól butulsz, kicsim - mind rusnya, Zin. - Vány, hogy van Lilka Fedoszejeva, a kasszírnő a Kultúrparkban? Farkoltál körülötte, nem csoda: kihívó bája jóadag van. Minek is civakodni, Vány? Elutazunk, vár Jereván! Mit? Hogy ne jártassam a szám? Bocsáss meg, Vány.
© Baranyi Ferenc. Fordította, 1993