Nappali fénynél nem néz reám senki,
Habár ruhámat ki vasalom.
Bár arcom ápolt, úgy véli mindenki:
Rossz bőrben lennék nagyon-nagyon.

Esteli fénynél fordított a helyzet,
Megváltozik minden vélemény.
És szőrösen sem vagyok ronda szerzet,
Hisz mindenkit rabul ejtek én.

Lévén én oly szép, bókok is érkeznek
Címemre, jó ég, drága anyácska!
Öröm rám nézni, s okozója ennek
Egy egyszerű villanylámpácska.

Ujjá születtem, a lenéző hangzás
Olyképp szól most, mint a pogányság.
Köszönet néked, Newton, angol elvtárs,
Hogy találmányod - a villamosság.

Tegnap a MHAT-ba színházjegyet vettem,
Reám az este jó benyomást tett:
Büféjük pompás, jó étvággyal ettem
Ott három ízes tortaszeletet.

A műnek hőse ki volt? - Etiópusz,
A filozófus, meg a szép neje,
Egy balga főtiszt, viszont csak Ezópusz
Alakja tetszett nékem eleve.