Ott tábornoki hitvesek, tisztfeleségek voltak, S egy továbbszolgáló főtörzs neje. Ott pezsgők pukkantak nagyot, márkás nedűk bugyogtak, S a vodka, bor - egymást körözte le. Az önakasztás ideje elmúlt, magunk se lőjük, Nyugodt idő jött, úgy ülünk, mint mintagyerekek. A feletteseinknek ma csak viduljon a nőjük, Holnap majd mi vidítjuk fel a feletteseket. A fürdő-öltözőből, jaj, eltűnt két csizma, két pufaj, És minket alsógatyában udvarra ki, hol fagy...
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2025