A nő, ha ki - a férfi be,
szerelmük már így működik.
Munkás a férfi reggele,
mindig reggeltől ügyködik.

Nem ismerték, miféle nő,
a férfi mondta: egy bukott...
De ő is folyvást szenvedő,
kisebbségérzet... köztudott.

A nő papája - egy menő,
a férfié - csak névtelen,
a nőhöz így nem illett ő,
s kompenzált úgy, hogy szemtelen.

Egy szimpla flörttől ennyi telt,
de kezdetétől furcsa már:
a nőnek ígért húsz rubelt,
de az szabódott, mint szamár...

A füst, a szürke, egyre szállt,
csak szállt, elért ereszt, tetőt...
A parti fényesen bevált,
a férfi hűség-esküdött.

Juharfák nőttek, délcegek,
harangláb, hívták egykoron,
s kerültek, mentek emberek
megannyi másik, rossz úton...

Hány furcsa ügy, mely itt esett
hazánk hosszában-széltiben!
A nő miért, s hogy engedett,
ha mondják - én nem is hiszem...

Sötét az ügy, amely után,
a súlyos történés nyomán
a férfi búvót keresett,
egy kényelmes rejtekhelyet.

A rendszerünk, ha érthető,
ha mindnyájunknak alkotott,
most boldog lenne itt a nő,
de életünk így - átkozott!..