Csak kérdezzen, nem kell aggódnia,
mert választ nyer minden kíváncsisága!
Igen, nejem valóban francia,
de szín orosz viszont a származása.

Nem! Szeretők jelenleg nincsenek.
Hogy lesznek-e? Ily szándék nincs most titkos.
Két éve már, hogy inni sem megyek.
Hogy visszaesnék? Nem tudom, nem biztos.

„Szokolnál” nem lakom, ezt higgye el,
Párizs sem látott engemet...
A forró kását is vállalja fel,
s kérdezze csak a lényeget!

Csak kérdezzen, nem kell aggódnia,
én gyónok, mint a pópának a székben.
De vigyázzon, nyálas lesz notesza,
ha hálószobatitkot kérdez éppen...

Hogy ráhibáztam, elvörösödött
a kérdezőm: „A hitveseit csalta?”
...Így kukkoló lesne függöny mögött,
vagy magnóval az ágy alatt hasalna.

„Szokolnál” nem lakom, ezt higgye el,
Párizs sem látott engemet...
A forró kását is vállalja fel,
s kérdezze csak a lényeget!

A legfőbbre terelném most a szót.
Egy valaki - állt hátul, a sarokban -
megkérdezte: „Ön mit sugalmazott
ezzel a dallal, ebben a verssorban?”

„Ezópusz bennem föl nem támadott.
Zsebben fügét sem mutatok, ne féljen!
Amit gondoltam - azt megírtam ott,
kifordítom zsebem - tessék, ítéljen...”

„Szokolnál” nem lakom, ezt higgye el,
Párizs sem látott engemet...
A forró kását is vállalja fel,
s kérdezze csak a lényeget!