Utam állta nemegyszer sok gonosztevő,
De csak egy, kire emlékszem jól:
Egy maréknyi dohányt vetett arcomba ő,
Hasba szúrt - s már sehol.
Testes lévén túléltem, nem hitte sebész,
Neki én adtam vissza hitét,
Az USA-ban sincs egy ilyen vérprofi kéz,
Holtig őrzöm nevét.
Bosszúvágyamat fékeztem jó ideig,
Ám megértem a pillanatot:
Mahorkával nem szórtam be bár szemeit,
De helyette kapott...
Soha csirkefogó nálam pert sose nyert,
Ilyen cégéres mégis akadt.
Tudni jó érzés máig, miképpen hevert
Ott az asztal alatt!
|