Minden ott az övé: a lakás, ruhatár, Én egy kis lyukat bérbe a nénémnél vettem. Ami van szabad órám, az mind neki jár, Lesem őt, vele ablakom pontosan szemben... Nála el sosem alszik az esteli fény, Felesért nekem tegnap a liftes mesélte: Odajár filmszínész ismerős, két legény, Egyik épp a Taganka imádott színésze. Ahol él, a ház gondnoka rég haverom, Nőről így tudtam én meg egy pár hasznos dolgot: Testvérbáty "szpartakos" focisport vonalon, Apja meg "referálja" a pénzügyi frontot. Hazudok, hogy a meccsekre eljárok ám, Szpartaknak szurkolok, mert a bátyja az ász ott. Hazudok, hogy a bankvezér nékem komám, És hogy én hobbiból szintén színházban játszok... Nála ott, nála ott - ablakán sok virág, Nála ott, nála ott - függöny nyílik egy gombra. Nálam itt, nálam itt - az ember ki se lát, Száll a por, száll a por vastagon bútorokra. Rá se ránts! Vigaszul sorsjegyet veszek én, Dolgom így annyi lesz, ki kell várnom a sorsát. És habár igazság nincs a föld kerekén, Azzal én nyerek biztos egy nagyszerű Volgát!
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2015