Marinka, hallod, kedvesem, Marinka! Te véremből vett jobb felem, te minta; Szakítasz - százat egy ellen teszek, Mint árva fél, még áldozat leszek. Marinka, hallod, kedvesem, Marinka, Csodálatos vagy, mint virágos inda. Választ ki ad - ez mily varázserő? Te tudsz, te tudsz csak adni, drága nő. Marinka, hallod, kedvesem, Marinka, Oly messze vagy, mint szép meséknek titka, Enyém vagy, mégis messzi kék madár, A mennyben lelni rád, nem itt - de kár... Marinka, hallod, kedvesem, Marinka, Titokzatos vagy, mint egy ősi inka; Jöjj hát velem, akárhová megyünk, Mindegy hová, de biztos lesz helyünk! Nemfogszavánköltőnknekrútenyészet, Ő Léthét, Ruszt, meg Loreleyt idézett; Rusz, Léthe - álmok földje, mind te vagy, De Loreley nincs! Te - csak te maradj!
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2015