Egy fel-evszazad elet - nem keves,
Mar fel-evszazad is merfoldko mostan!
Hisz eddig tart olykor egy rendezes,
Es felszaz ev meg, mire szinpadon van.

Mi igyekeztunk allni a sarat,
Az On jo tetteit el nem feledjuk2,
On nekunk mar keresztapank marad,
S keresztanyanknak eppen ugy tekintjuk.

A tagankai nezo egykoron
Sotetben elt... Mi is megeltunk mindent:
E neven borton3, hirhedt volt nagyon,
Taganka most - a szinhazarol ismert.

Keresztapank, varjuk darabjait!
Elsorvadunk koran e muvek nelkul.
Emlekszik - joreszt One is volt itt
A „Szecsuani jo emberunk”4 vegul...

Ne kinozza a fejfajas sosem,
Mi Onert is betegek leszunk inkabb;
A Tagankabol most kollektiven
Koszontjuk Ont, szinhazunk jubilansat.

Beszelhet barki barmit, barhogyan,
Meg hallja notam egy jovo fel szazad,
Hogy el Szimonov, jo eroben van,
Es nincs „finita” a komedianak”!