Egy muzsikus nékem hosszan magyarázta,
A divatból mára kiment a gitár,
Áram működtette orgona kiváltja,
Zongora és fűrész ettől muzsikál...

Gitárom persze
Nem hallgat erre,
Dalol holdfényes éjeken,
S mint sráckoromban,
Mindenhol ott van,
Hét ezüst húrral ékesen!

Hallhattam, hogy tegnap hangos volt az utca:
Magabiztos, szép hang énekelgetett;
Ám nekem úgy tűnik, a gitár megunta
Hetyke dallamához a kíséretet.

Gitárom lelke
Nem hallgat persze,
Dalol holdfényes éjeken,
S mint sráckoromban,
Mindenhol ott van,
Hét ezüst húrral ékesen!

Nem kelek versenyre villanyzongorával,
Mások más dalokkal rukkolnak elő.
Ám nekem úgy tűnik, a gitárom átall
Nyugdíjba vonulni, s nem pihen meg ő.

Gitárom lelke
Nem hallgat persze,
Dalol holdfényes éjeken,
S mint sráckoromban,
Mindenhol ott van,
Hét ezüst húrral ékesen!