Mi, éberek, titkokról szót se persze,
Azok biztos kezekben rejtezők.
E titkokat - nem fogva még csak fel se! -
Mi általadjuk bölcs fejeknek rendre,
S ha isten adja, játszunk balga főt.

Sikert latolni súlykészlet kell, mérleg,
És van siker, de súlyok nincsenek.
Azok nagyok, s mert nemritkán merészek,
A vártán állunk: legyen béke, érdek,
Siker, határok, bolygók, térfelek...

Köszöntve tegnap gépcsodánknak rajtját,
Ma hőseinkre már koccinthatunk.
Ha még veszünk egy félliternyi vodkát,
Az érdekünkkel félre, srácok, mert hát
Sajáttal tenni mit szándékozunk?

És vettünk tévét, volt belőle számos,
Hol hatkor hoki ment a kettesen,
Majd hétkor mindenütt New York, a város,
Mit nem láttam, mert épp keresztelt János,
De amcsiknál OK van, azt hiszem!

Felizgat bár, de bennem annyi kérdés:
Te itt keresztelsz... És a feketék?
Somoza hogy van? Libanon kísértés?
Vajh’ Jasszer ép? És lesz előrejelzés?
Helyén-e Kína? Carter elnök még?

Kitüntetések még hányfélék vannak?
A tévének küldtem be levelet.
Még bőven van? Hát, mért nem osztogatnak?!
A kölykeim falói ily programnak,
S egész családom bőg, ha lát ilyet!