Nosza, ég veled, ügy, ha a részedről volt is az érdem!
Semmit nem vittem el, - mentem úgy, ahogy szült az anyám.
Nem azért, mert a talp bizsereg... Az idő jött el értem,
Hegyek kékje mögül sok egyéb ügy is dől le reám.

A könyvek révén észre szert tehetsz,
Míg szóban terjed a való, mint láttuk:
„Te próféta hazádban - nem lehetsz!"
Hát, más országban is szerény a számuk...

 
 
 
 

 
 
 
 

Vittek szerte, de boldogít az, hogy az oroszlánrészem
Csak azokhoz jutott, kiknek én adtam volna magam.
Megyek, csúszik a padló alul, viasz sarkam egészen,
Fel a lépcsőn a padlásra, hátha ott próféta van?

Nem lelsz... Ha minden zugba fényt is vetsz,
Nincs Zaratusztra, Mohamed, beláttuk.
Te próféta hazádban nem lehetsz,
De más országban is szerény a számuk!

Odalenn a szöveg, nemes szándékból, rosszból, ki tudja:
„Jó, hogy már tovament - az ügy nélküle lett hiteles!”
Zugban pókhálót tépek az ikonról, körömmel futja,
Sietős, hisz a ház mögött nyergelve vár a deres.

Az Úr orcája volt, mit kivehetsz,
És búsan szólt, egymás szemét, míg álltuk:
„Te próféta hazádban nem lehetsz,
De más országban is szerény a számuk".

Ugrok, tart a nyereg, belenő a deres, nagyon érzem.
Amint vágtat a ló, szinte rágom a réz-zabolám!
Nosza, ég veled, ügy, ha a részedről volt is az érdem,
Hegyek kékje mögül sok egyéb ügy is dől le reám.

Kalászok törnek, száruk húsba metsz,
És tisztán hallom nemcsak roppanásuk:
„Te próféta hazádban nem lehetsz,
De más országban is szerény a számuk”.