Polgártársak! Miért tolakodnak? Veszekedést, botrányt is akarnak? Leülnének? Hosszúak a távok? Az Istenért - én máris felállok! Polgártársak! A részegek szintén! Utasok, oly állandóak, mint én, Létezünk, utazunk jeggyel, okkal, Életen át folyton villamossal. Szűkös a hely? Kár is szitkozódni! Miért nem tud előrébb húzódni? Nem fogja föl, látom... Már bocsánat, Nem vagyok én elvtársa magának! Lábát ez itt széjjelterpesztette, Másik lyukat fúr a köpenyembe... Ébresszék fel azt az alvó férfit, - Álmában is káromkodott végig. Polgártársak! Itt ér el a végem! Három kör volt... leszállnék már, kérem! Megbüntetem, elvtárs, ne potyázzon! Pénze sincs? Akkor csak kocsikázzon...
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2018