A néma bánat fal fel néhanap,
S ki szórakoztat - mind idegen ember.
Igen... Felépít várost, házakat,
De egyebeket gond nélkül felejt el:

A mindenkinek kellőt, közelit,
A társakat, akikkel öröm élni,
A témákat, a fontosakat itt,
S az embereket, kikkel jó beszélni.

Öreg barátom, mondj akármit, pár szót!
Veled naponta elbeszélgetek.
Vessünk mi meg szomszédot, kívülállót,
Mert eltalálták pont a lényeget.