Hová lett minden, és honnan jön, ami pótol?
Nem oldható meg két rejtély egyszerre, sőt...
Ábráska Fuchs a Rivocskánál kosztol,
Ki elárvulva most vele dorombol,
S a Fuchs, hogy varrjon rá, meggyőzte őt.

Minő idők és, mik is, na... erkölcsök!
Rómában így szólt rég: O tempora o mores...
Foglalatából sok brill kifejtődött,
Egész Odessza árokdzsungelt öltött:
Orosznak - címesz, a zsidónak - córesz.

Ki emlékszik halk sóhajjal: „És lőn!”,
Míg lelkét adja ő Urának, emlegetve
A csodálatos percet, amidőn
A Gyeribászovon megnyílt a sörbár terme?

Feledni nem lehet, az emlék most is kínzó!
Miskát a Nagybanin leltem föl... Hangja - tű!
„Váltsunk szót Duke-ért!”, voltam ötletíró,
„Lehet, felelte nékem ez a kígyó,
De csak azért, ki Ellington nevű”.

Mit számít az, hogy nercbundáját hordja,
Hogy túl van orvosin, és indul, bárha másnap,
Hogy fél lábbal már belépett New Yorkba?
Hisz volt idő, hogy Katznál, aki Borka,
Kis híján biccentettünk is Misának.

Ki emlékszik halk sóhajjal: „És lőn!”,
Míg lelkét adja ő Urának, emlegetve
A csodálatos percet, amidőn
A Gyeribászovon megnyílt a sörbár terme?