És élünk, létezünk dermesztő semmiben:
Ha megnyomnád kissé, a genny kilőne,
S halálos félszünk fojtjuk el üvöltve,
Legyünk mi, emberek, elöl vagy végeken.

Hogy áldozatot hozz, az szent kötelességed,
Erről dalolt nekünk nemegyszer jó atyánk,
Mit ránk sütöttek ők: egy nemzedéki bélyeg -
Elvették két szemünk, eszünk, memóriánk.

S a vérszagban még kedvét lelte sok...