Maruszja, Rája, Róza! Hová lettek?
A lánykákra a Cseka lecsapott,
De én megúsztam, s jöttem, hol a seftek,
Meg vasárnapi zsibi-piacok!

Mi lesz, fiúk? Feledve nóta, ábra?
Nem szalonképes tán a régi lét?
Az odessziták új Odüsszeiája
Hetykére vette most is kezdetét...

És emlékeztek Zsórikra, a „drótra”,
Meg Tolikra, ki néki spanja volt?
Keménykedett, az orrát fennen hordta,
De megfeleltem néki profi mód.

Úgy tűnt, nem ismer el engem az átok!
Magas volt hangja, éles bariton:
„Essen szó inkább Duke-ról, akarjátok?
De arról persze csak, ki Ellington”...