Ujjongok én! Lelkem dalol! Az ellendrukkerek kihaltak, S tudatalattim valahol Gyöngyöket szül, mit elfogadnak. Az első lemezünk, kedvencünk, Csak nem kopott el, annyit megy? Marinka, hogy mi mit cselekszünk?! De élet egy van. Egy, csak egy... Én harminchárom. Lógnak rajtam. Davis-lemez már nem forog, S én halni benned, fronton, harcban, Krisztusi korban akarok. Világra jötte gyermekednek Csak a te bűnöd, csak tiéd. Mint testvérbátyád, úgy szeretlek, De meglehet, hogy jobban még...
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2018