Nem tudtunk volna együtt, láttam régen, S hogy elmentél - helyes volt, esküszöm! Ha ünnepekkor írsz, köszönöm szépen, Az üdvözlésért nincs harag, öröm. Hogy kár törődnöd, bár a férjed... írod, Úgy látszik, téged nem kényeztet el. Az almát, mondom, hogyha mégse bírod, Cigi meg vodka erre megfelel. Ne írj, hogy nyírfák meg szomorúfűzek, Krisztusra kérlek, még bealszom én. Hisz itt, te Mása, olyan fenyők nőnek, Hogy nincs hiányom egyéb fák terén. Írod nekem, az „Út” filmet vetítik, Hogy ezrek állnak sorba jegyekért. Tudod, nálunk is sok ember van mindig, És mozi is jön időnként azért. Nos, ennyi voltam - őröd tán kibírja, Be is fejeztem - minden jót, mulass! Ex-férjed, aki egykor véred szívta. Különben, Mása, jöjj el - látogass!
© Szöllősi Dávid. Fordította, ?