Sorsuk ez, ha hajók... Pihenő, s útra fel!
Aztán jó, rossz idő - hazavisz mindnek útja.
Én is megjövök, nem telik félév se el,
Hogy egy félévre elmenjek újra.

Megjön mind, de nem jön meg a legjobb barát,
A leghívebb, legkedvesebb nők messze vannak.
Megjön mind, azt kivéve, ki adta magát,
SSorsnak nem hiszek így, de még úgyse magamnak.

Hinni azt akarom, hogy ez így nem marad,
Hajót gyújtani fel lassan már divatmúlta.
Persze, megjövök én, dolgom, társam akad,
Félév sem telik el, és itt nótázok újra.