Fagy, ha fog, fagy, ha fog, Kedvenc tájakról bár, Minket hívnak még más városok, - Minszk akár, Breszt akár. Fagy, ha fog, fagy, ha fog... Okkal tán, okkal tán, Kedves fáink alól Messze, más tájra csalnak talán, S vígabb ott valahol. Okkal tán, okkal tán... Fészkünk édes lehet, Mégis kellenek, jaj, Mindig új társak, randihelyek, - Ha itt dermeszt a baj, Velük ott - melegebb... Bármily sikert hozott Néha vándorutunk, Visszatérünk, a fészek - szokott. Merre hát csillagunk? Olykor - itt, olykor - ott...
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2019