Előzetes, per... Voltak már ezek,
Miként ügyész, meg ügyvédestől bíró, minden;
Most várom azt, most várom azt, Hová, hová is küldenek,
Hová is küldenek melózni, persze ingyen.

Jó anyám, hát most zokogj,
Találgassál, gondolkodj,
Hová, hová is küldenek.
Jó anyám, hát most zokogj,
Habár köpök rá úgy-ahogy,
Hová, hová is küldenek.

Ha Vorkuta a cél, a csomag lassan,
Ha Magadán, tán gyorsabban mehet;
De ott szukák, de ott szukák Meg aljanép, hiénahad van,
S nem látom, mint fülem, a küldeményedet.

Jó anyám, hát most zokogj,
Találgassál, gondolkodj,
Hová, hová is küldenek.
Jó anyám, hát most zokogj,
Habár köpök rá úgy-ahogy,
Hová, hová is küldenek.

Már jönnek értem, jönnek, hallom én...
Berúgva ajtót álmom félbefojtják,
És visznek most, és visznek most, Két bőrkabátos zord egyén,
De merre és hová, e mocskosak se mondják.

Jó anyám, ismét zokogj,
Törd fejed és gondolkodj,
Hová, hová is küldenek.
Jó anyám, ismét zokogj,
Habár köpök rá úgy-ahogy,
Hová, hová is küldenek.

A pályaudvaron vad lárma, bősz szitok,
De hál’ isten, a kétségeknek vége.
Itt megmondták nekünk: a cél, Hová visznek - Tetűpiszok,
A Kola-félsziget kies vidéke.

Jó anyám, ismét zokogj,
Törd fejed és gondolkodj,
Hová, hová is küldenek...
Ámde mégse... Ne zokogj,
Azt találd ki, gondolkodj,
Hogy vissza majd mikor eresztenek!