Várj, ne menj, ott elől - vaksötét! Mint falak, hullnak ott vörös alkonyok, Szembeszél fú, a zápor: sörét, Rossz az út is, a gödre sok. Ott a szó más, nem az, Ott a hír nem igaz, Ott sok szükséged-nincs-rá találkozó, Ott a fű kisült, sárgult a gaz, Nyom, ha van, nem olvasható - vaksötét... Embert próbálnak ott a tusák, Ködök és szelek párosa ostromol, El is véti a szív ritmusát, Kihagy néha, és úgy dobol. Ott a szó más, nem az, Ott a hír nem igaz, Ott sok szükséged-nincs-rá találkozó, Ott a fű kisült, sárgult a gaz, Nyom, ha van, nem olvasható - vaksötét... Hangok, színek ott mások nagyon, De nincs módom, hogy válasszak több közül, Kellek ott vaksötét utamon! Semmi baj - egyszer földerül. Ott a szó más, nem az, Ott a hír nem igaz, Ott sok szükséged-nincs-rá találkozó, Ott a fű kisült, sárgult a gaz, Nyom, ha van, nem olvasható - vaksötét...
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2014