Hajónk meleg tájra tart
Örökre,
Nem lát minket honi part
Kikötve.
Forgatjuk a szerencse
Kerekét,
Vihar, tudjuk eleve,
Lesz elég.
Mássz gyorsan az árbocra, öreg,
Felmerült egy kérdés élesen:
Szárazföldet pillantasz-e meg,
Vagy szigetet történetesen?
Valakinél kész van a
Számítás,
A hajója egymaga
Megnyugvás,
A többi meg anyaszült
Meztelen,
Mert kiderült, dolga van,
Nem pihen.
Lenyírtad a sorsodnak haját,
Nevessél a képébe neki.
Kinek szárazföld dukál, saját,
Kinek sziget, az is csak kicsi.
A pikk dáma - baj, átok,
Károgták,
Szárazföldre találok,
Jósolták...
Most se jött be, cigánylány,
Teneked,
Azt kerestem igazán:
Szigetet.
Part tűnik fel, mint lidérc, de zöld,
Számolj százig el nekem,
Ne siess! Ez lesz a szárazföld,
Vagy csupán a szigetem?..
|