Gyertyák lágyulnak, folynak
öreg parkett fele,
bojtok ezüstje olvad,
csordul vállakra le.

Mintha agonizálna
arany bor erjedőn...
Ami volt, elmúlt mára,
és oly mindegy, mi jön.

Sejtve, végzetük itt van,
lesnek hátrafelé
s futnak szarvasok kínban
pont a sortűz elé.

Szügyek vétlen sorára
fegyvert fog valaki...
Ami volt, elmúlt mára,
jöjjön már valami.

Van, ki ügyes, de rém rossz,
kedvvel, vaktában lő,
hegyes nyilakkal céloz
tüzes alkonyra ő.

Hallszik dallamok árja,
ismerős hangözön...
Ami volt, elmúlt mára,
jöjjön hát, ami jön.