Vovka készült megnyitni a konyhai csapot -
Így szoktatok ti is kezet mosni! -
Ám a mosogató mélyén csótányt lát, nagyot,
Hosszú bajsza nem szűnik mozogni.

Megijedt a hétéves, és “Jaj!”, így rikkantott,
De aztán a csótányt megtámadta:
Villámgyorsan kinyitotta a piros csapot,
S forró vizét ráirányította.

A csótány a tócsát látja, -
Nem mutatja persze!
Mosogatóból kimászna,
De lecsúszik rendre.

Vovka fiú harciasan
Céloz rá, és mondja már:
Mosogattál? Forró zuhany
Akkor neked is kijár!

A bogár meglapult,
Egy pohár mögé bújt,
Mellette még csésze, korsó...
Fedezéknek az is pont jó.

Nosza, ingét föltekerte könyök fölé Vovocska,
S a bogarat locsolta ily formán,
De igazat szólva, nem volt erre jó oka, -
Gyerekeket nem csíp meg a csótány.

Nővérkéjét, Nyinkát hívja,
Álljon be a csatába,
De a csótányt fogta Nyinka,
S az ablakon - kivágta!

Így lett végre szabad
A nagy csótány,
Sűrű bokrok alatt
Járkál most tán!

És a bátor fiú Vovka
Úgy vágta a papucsát
Nyinkához, bőgésbe fogva,
Hogy felkeltek odaát.

Jött papa mamával. Vovka padlón zokogott.
Tisztázták, mi történt, döntés született:
Sarokba áll Vovka, ilyen büntetést kapott,
Nyinka viszont csokit, kettőt vehetett.

Vovka pedig, ha korán kel,
(Ez mindenkinek joga)
És egy nagy csótányt fedez fel,
Nem nyit ki csapot még egyszer,
Az ablakon kidobja.
Ezért a szülők örömmel
Elviszik őt moziba!