Mi Gáljával, ki bringájának bajnoka,
Már nyolcadiktól vagyunk haverok.
Egy akkorát, mint, mondjuk, Portugália,
Tekerni néki körbe - kis dolog...

És mind emellett feleségem ő,
Ki ujjával felém így bökdöső:
A lakást takarítsd ki,
Mert nékem biciklizni
A fél világon át - kényeztető!

Holnap Párizs, azt mondod nekem...
Hány nap?... Tíz nap... Ó, az semmiség!
Gáljának egy Párizs - könnyeden,
Nágya húgának - Sidney a vég.

Egy színésznek taps már bejáratnál kijár,
És jobb előbb, mint később, úgy igaz.
Gáljának Párizsért egy arany majd dukál,
De Nágyának Sidney sem lesz vigasz...

Ha húgocskád nem lenne, Nágya lány,
Nem kéne kelnem hajnalban korán,
És Gálja távol lévén
Én világomat élném,
Cider helyett is konyakozva ám.

Holnap Párizs, azt mondod nekem...
Hány nap? Tíz nap... Ó, az semmiség!
Gáljának egy Párizs - könnyeden,
Nágya húgának - Sidney a vég.

Egyébiránt magam egy ralley-fan vagyok,
Az „IZS” színe, mit hajtok, mindig más.
Bár Ausztrália időnként csábított,
De külföldre családdal nem szokás.

Hát, élvezz Gálja mindkettőnk helyett,
Ki kész hazudni, azt felejtheted!
Tekerj erőből, Gálja,
A Place Pigalle is lássa,
Aztán elmondod, mint élnek ezek!

Milyen Párizs, meséld el nekem!
Nem is láttad?... Tíz nap... Hogy lehet?
Ej, rekordod volt ott bőviben, -
De csak lustán jártattad szemed!