G.Jalovicsnak
Összemennek népek, napok rövidülnek,
Nehéz szeretni hideg teleken.
Talentummal bírók eszükkel kitűnnek,
S eljátszadoznak - „kisgyerekesen”.
 
Életünkben zajlik, megváltozik minden,
S nem lógsz meg a dialektikától.
Rászednek bennünket, de közöttünk sincsen
Istenfélő, hűséges magától.
 
Gondolatainkat újra kontrolláljuk,
Erőnk ki nem fogy, ötletünk sok is.
Szorítson Masszalszkij, Tarhanov, nem bánjuk,
Lelünk mi ösvényt élni akkor is.