Zárt a kör valóban, s mi benne a foglyok? Bennünket csupán egy csoda ment meg? Kezemből, úgyszólván, ma minden kihullott, De hogy eltört, örömet nem szerzett. Légy szíves, kérlek, ne utazz el Végleg, - és igyekezz visszajönni! Vigyázz, ne koccintsál hirtelen kehellyel, El tud törni! Hajnal lett! Felfogtam: harmatban távozol, - Látom, képtelen vagy itt-maradni... Mindig csak messzi sínek, utak vége, hol Egy Főnix-madár fészket tud rakni. Légy szíves, kérlek, ne utazz el Végleg, - és igyekezz visszajönni! Vigyázz, ne koccintsál hirtelen kehellyel, El tud törni! Nem gyújtok hajót fel, s hidjaim sem égnek, Türelemre tegyek szert, elégre! Közben azt szeretném, hogy ihletettséged Inkább itt, mint amott lakjon végre... Te vagy, kit kérek, ne utazz el Végleg, - és igyekezz visszajönni! Vigyázz, ne koccintsál hirtelen kehellyel, El tud törni!
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2026