Mind úgy nevelkedtünk, hogy vétek a lopás,
s a szeszfogyasztás, minden következményével;
egy külföldi nekünk - csak vállvonogatás,
de kontrollt tisztelünk a legnagyobb készséggel.

Ott - geográfia,
itt - rendszeretet van,
ott náluk - maffia,
nálunk - még sehogyan.

Nálunk - balett, nálunk - kaviár, üzemek,
nálunk a tejhozam s az üdülők pompásak,
„Aeroflot”, Tolsztoj van, dinnyék, tankerek,
és különféle hősök bronzba öntve állnak.

Aztán, már bocsika,
de náluk - ütlegek,
amott - erotika,
emitt, nos, - egyebek!

Sok millió, sőt, milliárd kilowattra
népünk lelkében a jókedv megemelkedett,
és minden bálnavadász vagy daru karja
az országnak s nekünk hasznot eredményezett.

Róluk írunk ekképp:
beteg a pszichéjük.
Náluk - van hippy-nép,
nálunk - kösz, nem kérjük!

A tőkéről, elvtársak, egy szó se essen,
Arról, mit Marx ismert könyvében bélyegzett meg!
Ott - napalm, itt - bankett, s az izzás is rendben,
és a személyes intrikák lényegtelenek.

Johnny, Jim odaát
mindenre köp nagyot,
bőgeti verdáját,
ez itt - még nem szokott...

Hová tartunk, kit irigylünk, hogy is állunk?
A szólásszabadság körül - naftalin-szagok.
De végeztem... Kész!... Mikor azt mondtam: „nálunk” -
magamról szóltam, ki üzletvezető vagyok.

Nekünk nem kellenek,
kiknek csak „Hi!” a cél.
A nagyihoz megyek,
Ő - Izraelben él.